A terület földtani felépítése:
A Bükk-hegység Mályi településtől északnyugatra található, melynek fő tömegét mezozoós kőzetek alkotják. Ezeket a hegységben még felszínen lévő kőzeteket a hegységtől délre eső területen az eocén-oligocén szerkezeti mozgások miatt már a felszín alatt találjuk (Hevesi, 2002; Pentelényi, 2002). Ezen mezozoós összleteket különböző kiterjedésben és vastagságban tengeri és parti paleogén üledékek fedik. A miocén során lezajlott robbanásos vulkáni tevékenység piroklasztitos réteget hozott létre, néhol több mint 700 méter vastagságban, amely egy közel 50 km hosszú és 10 km széles sáv mentén ÉK-DNY-i irányban húzódnak a Bükk déli előterében (Lukács et al., 2018). Majd a késő-miocénben tengeri, tavi és fluviális agyagos és homokos rétegekből álló üledékes sorozatok rakódtak le a területen (Less et al., 2002).
A kutatás aktualítása:
A Bükkalja területén a korábbi kutatások 11 különböző deformációs fázist azonosítottak a paleogéntől a közelmúltig (Petrik, 2016). A felszín alatti terület jelentős részét a Vatta-Maklári-árok alkotja, amely egy balos széthúzásos (pull-apart) medence, KÉK-NyDNy-i vagy ÉK-DNy-i vetőcsapásokkal. A recens aktivitása ezeknek a vetőknek bizonyított a közelmúltban történt földrengések által. A Mályitól nyugatra eső vetők területén, amelyek a terepgyakorlatunk egyik célpontjai, az északkeleti határán a Vatta-Maklári-ároknak, 9 darab 1,3 és 3 közötti erősségű földrengést regisztráltak 2003 óta a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban (Tóth et al., 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018). Ezen törések aktivitását a terület folyóinak kanyarulatosság-változásai is igazolják (Pecsmány, 2020).
Egy másik fontos szempont a vetőkutatással kapcsolatban az a régió geotermikája, amely jelentős, és releváns, valamint felkapott téma is a térségben. A bükki termálkarszt vízgyűjtőjére épülő geotermikus rendszer kiépítése 2010-ben kezdődött meg. Ebben a rendszerben Mályiban 2 termelőkutat létesítettek és helyeztek üzembe, a szomszédos Kistokaj településen pedig 3 injektáló kutat. A kutakon keresztül több mint 90 C°-os termálvizet termelnek ki a Bükk déli előterében található vetőrendszerből. Ez a fűtési célú vízkivétel és visszasajtolás a miskolci távhőszolgáltatás energiaszükségletének több mint 50%-át biztosítja, és 60 MWt összhőkapacitásával jelenleg ez a legnagyobb geotermikus fűtési rendszer Magyarországon .
Feladat:
A fentiekből látható, hogy a Bükk déli előterének vetős szerkezetei nem csak földtani szempontból fontosak és érdekesek, de részletesebb vizsgálatukkal kapható eredmények közvetlenül is hasznosíthatók szélesebb körben is. Mivel a vetők recens aktivitást is mutatnak, ezért ez lehetővé teszi a szárazföldi sekélygeofizikai mérések kivitelezését . Geoelektromos és szeizmikus módszer segítségével a terepgyakorlat során részletesebben kitérképezzük ezen vetők lefutását a területen.
A kutatási terület fiatal szerkezeteinek térképe. Módosítva Wórum et al., 2020 után.
Hivatkozások:
Hevesi A. (2002). A Bükk hegység földrajzi helyzete, kialakulása, éghajlata – In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 15–22.
Less Gy., Gulácsi Z., Kovács S., Pelikán P., Pentelényi L., Rezessy A. & Sásdi L. (2002). A Bükkhegység földtani térképe. MÁFI.
Lukács, R., Harangi, Sz., Guillong, M., Bachmann, O., Fodor, L., Buret, Y., Dunkl, I., Sliwinski, J., von Quadt, A., Peytcheva, I. & Zimmerer, M. (2018). Early to Mid-Miocene syn-extensional massive silicic volcanism in the Pannonian Basin (East-Central Europe): Eruption chronology, correlation potential and geodynamic implications. Earth-Science Reviews, 179. pp. 1–19.
Pentelényi L. (2002). A Bükkalja, I. Földtani vázlat – In: Baráz Cs. (2002) (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 205–216.
Petrik A. (2016). A Bükk déli előterének kainozoos szerkezetalakulása. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Univeristy, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest. 264 p.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2004). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2003, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 136.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2005). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2004, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 94.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2006). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2005, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 80.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2007). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2006, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 80.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2008). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2007, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 76.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2009). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2008, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 98.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M. & Czifra T., (2010). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2009, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 92.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M. & Czifra T., (2011). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2010, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, p. 140.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M. & Czifra T., (2012). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2011, GeoRisk, Budapest, p. 158.
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M. & Czifra T., (2013). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2012, GeoRisk, Budapest, p. 88.
Tóth L., Mónus P. & Kiszely M. (2014). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2013, GeoRisk, Budapest, p. 136.
Tóth L., Mónus P. & Kiszely M. (2015). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2014, GeoRisk, Budapest, p. 140.
Tóth L., Mónus P. & Kiszely M. (2016). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2015, GeoRisk, Budapest, p. 132.
Tóth L., Mónus P. & Kiszely M. (2017). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2016, GeoRisk, Budapest, p. 126.
Tóth L., Mónus P., Kiszely M. & Trosts, D. (2018). Magyarországi földrengések évkönyve - Hungarian Earthquake Bulletin - 2017, GeoRisk, Budapest, p. 140.
Wórum, G., Koroknai, B., Koroknai, Zs., Fekete-Németh, V., Kovács, G., Tóth, T. 2020: Young geological deformations in Hungary. Geomega Kft., Budapest, DOI: 10.17632/dnjt9cmj87.1
